Schönberger Armand (1885-1974)

Schönberger Armand  Csendélet almákkal és kandallóórával, 1926   70×61 cm olaj, vászon Jel. j. f. Schönberger A. 1926
Schönberger Armand  Férfi könyvvel, 1930  64×41 cm olaj, vászon  Jel. j. f. Schönberger A. / Kiállítva, Reprodukálva

Családja 1890-ben költözött Pestre. 1901-től a Mintarajziskola esti szabad aktrajzolási tanfolyamait látogatta. 1903-tól Anton Azbe müncheni szabad iskolájának volt növendéke, majd mestere halála után 1905-től rövid ideig az akadémián folytatta tanulmányait. 1906-tól 1912-ig nyaranta Nagybányán dolgozott, kezdetben a szabad iskolában Ferenczy Károly növendékeként, később önállóan. Nagybányán nagy hatással voltak rá a Párizsból haza tért fiatalok új személetű művei. 1909-ben maga is a francia fővárosba utazott, ahol eredetiben ismerhette meg a posztimpresszionisták és avantgárdok műveit. Későbbi festészetét főleg Cezanne, a korai kubisták és a Delaunay-házaspár kuboexpresszionizmusa befolyásolta. 1910-ben még nagybányai szellemiségű műveket állított ki, 1913-ban a Művészház kiállításán pedig szobraival jelentkezett.

1915-ben csatlakozott Kassák Lajos köréhez. Kassák a Mában több grafikáját is közölte, és részt vett a Ma aktivistáinak második kiállításán is. Erőteljes drámai hatású konstruktív térszemlélete főképp városképeiben érvényesült, amelynek gyakori tárgyai a budapesti külvárosok, rakpartok, kikötők. Az 1920-as évek végétől megszaporodtak figurális ábrázolásai közt a nagyvárosi tömegszórakoztatás jellegzetes helyszínei, vurstlik, vásárok, kávéházak, bárok és koncerttermek, amelyek a maguk nyüzsgésével különösen alkalmas expresszionista képtémák voltak. Az 1930-as évek elejétől Schönberger formálásmódján is érezteti hatását az Európa-szerte hódító neoklasszicizmus. 1944-ben munkaszolgálatos volt, később visszavonultan élt, csak az 1960-as években tért vissza a művészeti életbe.

Forrás:András Edit / Schönberger Armand 1984.